A sors és a személyiség
Az ember általában azt hiszi sok mindent tud magáról, de a legtöbbször a leglényegesebb dolgokkal nincsen tisztában. Akkor derül ez ki, amikor a felelősséget nem a külső környezetére kezdi hárítani, hanem erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy valóban kezébe vegye sorsának alakítását és boldog legyen az életében. Ilyenkor sokszor nyilvánvalóvá, ahogy mondani szokták, hogy egyik irányba tekeri a kormány kerekét, mégis a másik irányba megy a hajó, illetve váratlan meglepetések is érhetik. Mindezeknek több oka is lehet, amelyek a születési horoszkóp az Önnel folytatott levélváltás közben és a születési horoszkópjának az értelmezésével feltárhatók.
Így a továbbiakban az erőfeszítései nem mások megváltoztatására, esetleg jobb belátásra bírására irányulnak csupán és elsősorban, hanem megtanulja megérteni, mindazt ami Önnel történik egy magasabb, egyetemesebb perspektívából. Hiszen úgy sem tudunk másokat megváltoztatni, még saját magunkat is csak nehezen, mivelhogy egyes régi meggyőződéseink és szokásaink visszahúzó erőt képviselnek, még akkor is, ha tudjuk mi lenne a helyes irány, nem beszélve arról, amikor nem tudjuk, vagy nem jól tudjuk és nem a megfelelő dolgokért vádoljuk, hibáztatjuk magunkat, környezetünket.
A kiegyensúlyozott, örömteli élet három alappillére a felelősségvállalás, a megismerésre, az új tapasztalatok szerzésére való nyitottság és az éberség. Minél éberebb vagyok, annál hamarabb felismerem a sorskihívásokat, a mintákat, a hamis gondolatokat, meggyőződéseket, a hiábavaló próbálkozásokat, romboló szellemi képzeteket.
Az elégedettség, a boldogság a felvállalt és feloldott, sorsfeladatokból adódik.
Nem abból, amiből a mai, magára nem ébredett, ember képzeli, hogy minél inkább megkönnyíti, vagy kontroll alatt tartja az életét külső anyagi és társadalmi berendezkedésével, annál boldogabb lesz, de legalábbis egy kicsivel boldogabb mint mások. Miközben azon fáradozik, hogy ezt az ideálisnak képzelt megkönnyített, örömöket okozó állapotot létrehozza, nagyon sokszor egyre boldogtalanabbá és betegebbé válik. A könnyítésekkel, a kompenzációkkal, az öncélú bebiztosítási, kontroll kísérletekkel az élet értelme és tartalma odaveszik, az ember pedig egyre távolabb kerül a saját rendeltetésétől úgy gondolkozásában, mint életvitelében. Elidegenedik elsősorban önmagától, de a többi embertől, a természettől, esetenként a munkájától is. Így aztán nem lesz rendben a lelke elsősorban, de az élete sem, végül lehet, hogy az anyagi körülményei rendbe jönnek, a sok erőfeszítés, ügyeskedés eredményeképpen, de már korántsem tud örülni nekik. Nem marad más hátra, mint a napi unalmas rutin, vagy a robotolás továbbra is, a másra való önkéntelen irigykedés, a mérgelődés, szomorúság, félelmek a veszteségektől, hiábavaló erőfeszítések sorozata, végül pedig mindezen negatív lelkiállapotok következményeként a betegségek.
Jézus egyik tanítása az , hogy „Az Én igám könnyű, s az Én terhem gyönyörűséges”.
Milyen teherről beszél itt, kinek a terhéről? Természetesen a nagy Én, az egyetemes Én –tudat – terhéről. Mindenkinek a magasabb énje szerinti terhéről, élettervéről. Nem arról a teherről, amely a túlélést szolgálja pusztán, hanem leginkább arról, amivel úgymond megválthatja a lelkét, az életét. Arról a teherről amellyel betöltheti azt, amiért megszületett. Mindezeken keresztül harmóniába kerülhet és harmóniába élhet a világegyetemet felépítő, fenntartó, felépítő erőkkel, törvényekkel.Megvalósíthatja a személyén, az énjén és az életén keresztül, a kiegyenlítődés legátfogóbb műveletét, amelyet csak az ember végezhet el itt a fizikai létben. Ez nem más mint a legfinomabb tudatállapotoknak, az éber tudatával történő, összekapcsolása a fizikai lét határállapotaiban tapasztaltakkal. Olyan felismerésekre jutva ezáltal, amely lehetővé teszi a velünk született és nagyon sokszor előttünk legalábbis rejtett zavaroknak a feloldását. Így válik istenazonosság tudata és felelősségtudata segítségével az egyes ember a negatív erőknek személyeknek, sorshelyzeteknek, hamis képeknek kiszolgáltatott áldozatából teremtővé, pontosabban társteremtővé. Olyan emberré, aki életén, személyiségén, sorsán valóban tud uralkodni,s nem csupán kontroll alatt tartani a körülményeket és egyben elkötelezetten igyekszik minden más létezésformával is harmóniában, az igazság szerint élni. Ennek az általános emberi létezésre vonatkozó rendeltetésnek az egyéni megvalósulási módjainak felderítésében, harmonikussá változtatásában segít a személyre szóló horoszkóp, s ehhez kívánok sok sikert, türelmet, kitartást és örömteli beteljesüléseket.
Személyes horoszkópjával való első találkozáskor általában mindenki a pozitívumokra, a rejtett képességeire kíváncsi az elemzésből, valamint úgymond, hogy mire viszi a segítségükkel.
Lehet azzal is kezdeni az olvasást, önbizalom gerjesztő, hogy az asztrológia ezeket visszaigazolja. Sőt, rávilágít olyan képességekre is, amelyeket észre sem vett, mert természetnek, magától adódónak tartotta.
A tapasztalat az viszont, hogy ezeket jól működtettük eddig is az életünkben, még akkor is, ha nem figyelünk külön oda rájuk, s nem tudatosítottuk, hogy ezek a velünk született pozitív képességeink. A kérdés pusztán az minek a szolgálatába állítottuk? Másfelől ha ténylegesen fejlődni akarunk, akkor egy idő után menthetetlenül kiderül a rejtett képességeink a diszharmóniákban vannak. Ráadásul a kényelmetlenség, a feszültség érzetek késztetnek a keresésre, a fejlődésre a legtöbbünket, mindez a fejlődés törvényének szoros jellemzője. A férfiak ezt nagyon jól tudják, hogy a fejlődés mindig valamilyen fokú kényelmetlenség vállalásával jár. A fontos az, hogy ezeket belső és külső kellemetlenségeket megfelelőképpen tudjuk értelmezni. Éppen ezért az általam elkészített személyes horoszkóp nagyobb arányban a negatívumokat emeli ki, vagyis mindazt ami visszatart, visszahúz s hosszútávon megbetegít. Előre megkérem ez ne elkedvetlenítsen, ne kedvetlenítse el. A kezdeti hiányok képezik ugyanis a hajtóerőt, s hozzák a legtöbb gyümölcsöt, elégedettséget, teljességet, ha dolgozunk rajtuk és számolunk velük.
Általánosan érvényes: egy ember életének mércéje, az ahogyan képes a belső és külső konfliktusait, valamint, azok alapjában álló ellentmondásait, negatív programjait feloldani. Ugyanakkor mindezekért mennyit és mennyire képes saját gyengeségeiből tudatosítani, beismerni, azokat átalakítani, harmóniába hozni, magasabb rendeltetése szerint élni. Ennek szellemében végzem az értelmezéseket,
